Többféle utólagos vízszigetelési módszer van a falakban kapilláris úton felszivárgó nedvesség ellen. Van az aláfalazás, ahol bizonyos szakaszon visszabontják a falat és a szigetelés elkészülte után visszafalazzák. Van a falátvágás, ahol szó szerint átvágják a falat és valamilyen szigetelő lemezt helyeznek a kialakított mélyedésbe. Van a lemezbesajtolás, ahol a szabályos fugákba fém lemezeket ütnek be, és van az injektálás. Mindegyik megoldásnak megvannak az előnyei és a hátrányai is. Az injektálás jó megoldás a fentebb felsorolt problémák esetén és viszonylag kis bontással, minimális felfordulással járó beavatkozás. A falazatba juttatott injektáló oldat kikeményedése után elzárja a kapillárisokat, melyeken keresztül a víz felszivárog a falazatban és emellett hidrofóbizál is, tehát víztaszítóvá teszi a szigetelt részeket. A szigetelés injektálás a legtökéletesebb megoldás ha a nedves falakat szeretnénk vízszigetelni.

Meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi vakolat alkalmas-e, hogy injektálás során a bejuttatott vegyi anyagot a falazatban tartsa. Ha ez nem teljesül, a sérült részeket el kell távolítani és vízszigetelő habarccsal kell az injektálási síkot megerősíteni. Kijelöljük az injektálási síkot, amit a belső padlószint és a külső talajszint alapján határozunk meg. Az injektálás mindig talajszint felett kell történjen. Bejelöljük a furatok helyét, távolságát, amit mi minden esetben 10 cm-ben határozunk meg. Ezután a keletkezett furatport el kell távolítani. Az elkészült furatokba bejuttatjuk az injektáló krémet, egy vékony aluminium csövön keresztül nyomással. Ezután, ha a injektálás előtt még nem kellett, utána mindenképpen le kell verni a vakolatot a legfelső vizesedési ponton túlmenően 80 cm-rel és a helyére magas minőségű, lehetőség szerint WTA minősítésű falszárító vakolatot kell felhordani.